ISMERD MEG AZ AIKIDO VILÁGÁT
Az Aikido egy Japán harcművészet melyet Ueshiba Morihei teremtett a 20-ik század elején. Ueshiba sensei számos művészetet tanulmányozott – Jiu-Jitsu, ken-Jitsu, Juken-Jutsu, Daitoryu – idejének nagy részét gyakorlással és a fejlesztéssel töltötte, melynek eredményeként jutott el a Budo igazi természetéhez. Ueshiba sensei felismerte és megértette, hogy az igazi harcművészet nem az ellenség erő általi legyőzése, hanem a béke megőrzése a világon, minden teremtmény létezésének elfogadása és fejlődésének előmozdítása.
Az Aikido a Budo része a Budo pedig az elme és a test állandó képzése, melynek célja a szellemi fejlődés elérése. Az aikido célja a tanulót illetően annak jellemének és cselekedeteinek kijavítása. A technikák elsajátítása és gyakorlása pusztán egy eszköz a fenti cél eléréséhez, melyet az illetőnek ki kell tűznie önmaga számára. A Budo az önmagunk felett aratott győzelemre tanít. Arra ösztönöz, hogy felismerjük önön hibáinkat, problémáinkat, viszálykodásainkat, rögzült elgondolásainkat, melyek elhomályosítják és beárnyékolják valódi személyiségünket. Annak, aki a Budot gyakorolja, tisztán kell látnia, Tudnia kell megkülönböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól, hogy ez után helyesen cselekedjen. Ez fejlődésének az alapja.
Ha megfigyeljük az Aikido technikáit működés közben akkor láthatjuk, hogy nem a rombolás a céljuk, hanem a világegyetem harmonikus természetének megismerése és annak önmagunkra való alkalmazása. A folyamatos gyakorlás hatására képesek lehetünk felismerni önmagunk hibáit és képesek lehetünk azoknak kijavítására. Az Aikido technikák megfelelően alkalmazva tükörként szolgál, abban hogy megértsük önmagunkat és reakcióinkat melyeket a környezetünk vált ki ránk. A mi felelősségünk abban áll hogy megvalósítsuk a Budo valódi célját.
Az Aikido nem versenysport és mereven el is zárkózik attól, hogy azzá váljék. A győzni akarás és minden olyan cél, amely arról szól, hogy magunkat mások fölé helyezzük, nem egyezik meg a Budo valódi céljával és árt is annak. Ueshiba mester szavait idézve: Versenyzés a technikákban, győzés vagy vesztés nem az igazi budo. Az igazi budo azt jelenti: győzhetetlen. Sohasem legyőzetni azt jelenti: sohasem küzdeni. Győzni azt jelenti: legyőzni a viszálykodást szellemünkben, magunkban és ezt a küldetést kell teljesítenünk.
„Arra kell törekednetek, hogy megértsétek az Aiki nagy tisztító erejét; gyakoroljátok és fejlődjetek akadályok nélkül. Önszántatokból kezdjétek művelni magatokat” Ueshiba Morihei
AZ AIKIDO JELENTÉSE
Az Aikido szót három ideogramma alkotja:
合
AI: egyesülés, egység, harmónia, szeretet.
気
道
DO: figyelmen és filozófián alapuló szellemi tökéletesedés elérését célzó módszer, út.
Összességében az Aikido jelentése: az univerzummal való egység, a harmónia útja.
A GYAKORLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
O-Sensei szabályai az Aikido gyakorlására
1. Az aikido életrol és halálról dönt egyetlen akcióval, ezért a tanítványoknak gondosan kell követniük instruktoruk útmutatásait, és nem szabad versengeniük egymással.
2. Az aikido egyszerre több ellenfél támadásának hárítását tanítja. A tanítványoknak gyakorolniuk kell, hogy képesek legyenek észlelni olyan támadásokat, amelyik oldalról vagy hátulról jönnek.
3. Az edzéseknek mindig kellemes és örömteli légkörben kell folyniuk.
4. A tanár a muvészetnek csak egy kicsiny részét, mozaikját tanítja. Ennek sokoldalú alkalmazását mindegyik tanítványnak saját magának kell felfedeznie szakadatlan edzés és gyakorlás révén.
5. A napi gyakorlás a test átmozgatásával kezdodjön, azután folytatódjon az intenzívebb gyakorlatokkal! Soha ne eroltessünk semmit természetellenesen vagy ok nélkül. Ha ezt a szabályt követjük, még az idosebb emberek esetében sem fog a mozgás sérülést okozni, és a gyakorlás egy kellemes, örömteli légkörben fog zajlani.
6.Az aikido célja a szellem és a test fejlesztése, valamint oszinte, felelosségteljes emberek nevelése. Mivel minden technikát személytol személyig kell átadni, ne fedjétek fel felelotlenül másoknak, mert ez oda vezethet, hogy rossz célra is felhasználhatják.
Mivel ezeket az intelmeket régen, 1935 körül vetették papírra, nyelvezetük régiesnek tunhet, de a fobb pontok ma is érvényesek. Ezek a következok:
Doshu kiegészítése a szabályokhoz
1. Az aikido csak akkor sajátítható el megfeleloen, ha szigorúan követik a tanár utasításait.
2. Az aikido mint harcmuvészet azáltal is tökéletesítheto, hogy muveloje minden irányban éber a körülötte zajló dolgok iránt, és nem hagy sebezheto rést (suki).
3. A gyakorlás kellemessé és örömtelivé válik, ha az ember eleget gyakorolt már ahhoz, hogy ne okozzon fájdalmat a gyakorlás.
4. Ne elégedjél meg azzal, amit a dojoban tanítottak számodra! Folyamatosan elmélkedj felette, kísérletezz vele és fejleszd tovább, amit tanultál.
5. Sohasem szabad természetellenesen vagy ésszerutlenül eroltetni a dolgokat az edzés során. Úgy kell gyakorolni, hogy az megfeleljen a test fizikai adottságainak és az életkornak.
6. Az aikido célja a valóban humánus személyiség kialakítása. Nem szabad öncélúan használni.
AZ UESHIBA CSALÁD
Ueshiba Morihei (1883-1969), az Aikido alapítója
Ueshiba Morihei 1883. December. 14-én született Tanabe városában, Kii tartományban (ma Wakayama prefektura). A Budo iránti szeretete nagy volt. Szinte idejének minden részét a gyakorlásnak szentelte melynek eredményeképpen jutott el a Budo igazi természetéhez. és alkotta meg művészetét. Művészetének alkotásánál törekedett arra, hogy olyan művészetet hozzon létre, amely összhangban a Budo valódi céljával eleget tesz a mai kor embere számára.
Ueshiba sensei 1969. április 26-án befejezte földi életének pályafutását. Ugyan ezen a napon a Japán kormány a szent kincs rendet adományozta neki a legmagasabbat a kitüntetések közül, melyet az Aikido megalapításáért és kifejlesztéséért kapott. Neve fényesen ragyog a Budo, a Harcos Útjának történetében.
Ueshiba Kissomaru Doshu (1921-1999)
Ueshiba Kisshomaru Kyoto prefektúrában, Ayabéban született 1921. június 27-én, az Aikido alapítójának harmadik fiaként. 1946-ban szerzett diplomát a Waseda egyetemen. 1948-ban kinevezték az Aikido központi dojo-jának vezetőjévé. 1967-ben az Aikikai alapítvány, a legjelentősebb szervezet elnökévé választották.
Hivatalosan 1969-ben kapta meg a kinevezését s lett apja munkájának folytatója. Kisshomaru sensei mintegy 30 éven át, egészen 1999. január 4-én bekövetkezett haláláig, töltötte be e tisztséget. Az aikidós társadalom mély fájdalommal vett tudomást a Doshu haláláról, kinek munkássága nagy szerepet játszott O sensei örökségének továbbvitelében és az Aikido nemzetközi elterjedésében.
Ueshiba Moriteru Doshu (1951-)
Ueshiba Moriteru, a harmadik Aikido Doshu, 1951-ben született Tokióban, Ueshiba Kisshomaru második fiaként, az alapító Ueshiba Morihei unokájaként. Diplomát a Meiji egyetemen szerzett. Nagyapja és édesapja nyomdokain járva mint jelenlegi Doshu tanítja és igazgatja az Aikidot. 1986-ban az Aikikai Alapítvány ügyvezető igazgatójává 1996- ban elnökévé nevezik ki. 1999-ben édesapja halála után hivatalosan is megkapja az örökösi címet. 2006-ban Sao Paulo (Brazilia) Anshetta érdemérmével tüntetik ki. 2009-ben Oroszország elnöke a Barátság Érdemérmét adományozza neki. 2012-ben a korábbi Aikikai Alapítvány helyébe lépő Aikikai Társadalmi Érdekeltségű Alapítvány elnökévé nevezik ki, illetve a Spanyol Valencia Polytechnic Egyetem Arany érdemérmével tüntetik ki. 2013-ban munkája elismeréseként a Japán kormány a kék szalag érdemérmet adományozza neki.
Ueshiba Mitsuteru Waka-sensei (1981-)
Az aikido vezető pozíciójának várományosa 1981-ben született. Ueshiba Mitsuteru jelenlegi fokozata waka-sensei, ami nagyjából annyit jelent: az örökös, aki az apja után folytatni fogja.
Ueshiba Mitsuteru 2012 óta az aikido központi dojo-jának, a Hombunak az ügyvezető mestere.
